"10 éve nem bringáztam, de nem volt kérdés, hogy Vietnámban Veletek tekerek."

Erika egy rendkívül bátor, pörgős, tervezős nőci, akinek mégis sikerült lelassulnia az otthonától 9.000 km-re, egy tengerparti kisvárosban, a pálmafák és a színes lampionok ölelésében. Az külön öröm számunkra, hogy nem csak türelmesebb emberként, de egy baráttal a szívében tért haza a mesés Vietnámból. Olvassátok szeretettel sorait.

Mi az a 3 szó, ami először eszedbe jut, ha a tavaszi, vietnámi táborunkra, a közösen átélt élményekre gondolsz így 5 hónap távlatából?

Vidámság, rugalmasság, élmények

Instagramon találtál ránk, vagyis social média kommunikáció alapján hoztad meg a döntésedet, hogy velünk tartasz Vietnámba. Miből érzeted azt, hogy ránk bízhatod Magad? És miért döntöttél úgy, hogy közösségi utazás keretén belül fedezed fel Vietnámot?

Ilyenkor nagyon alaposan választok, átnéztem az oldalaitokat. Nekem az is fontos szempont, hogy szimpatikusak és hitelesek legyenek a szervezők. Nagyon kedvesen kommunikáltok, amikor elkezdtem követni az oldalt, még jóval Vietnám előtt, már üzentetek is nekem, és kedvesen elbeszélgettünk, ez az emlék megmaradt bennem, és amikor újra utazásra készültem egyből eszembe jutottatok 😊

Nagyon szeretek utazni, de sajnos a barátaim bizonyos okok miatt nem tudnak velem jönni, ezért szívesen utazom csoporttal. Az ember lépjen ki abból bizonyos komfortzónájából, és ismerjen meg új embereket.

Tudjuk, hogy nagyon stresszesek, pörgősek a hétköznapjaid többek között a munkádból adódóan. A jelentkezéskor megosztottad velünk, hogy az utazástól kikapcsolódást és megújulást vársz. Megkaptad ezeket? Ha igen, akkor mi támogatta ezt leginkább a 12 nap alatt?

Maximálisan megkaptam, de tettem is érte 😊. Átirányítottam a telefonomat, direkt nem vettem e-SIM-et, hogy véletlenül se nézzem napközben a telefonomat, csak akkor vettem kézbe, amikor fotóztam és videóztam - mindenkinek csak ezt tudom javasolni.

Nagyon szerettem, hogy semmi sem volt kötelező, ha akartam mentem, ha akartam, más programot választottam.

Minden nagyon jól szervezett volt, rengeteg információt kaptunk tőletek közben, a kultúráról, a történelmükről, színesek voltak a programok, pl 10 éve nem bringáztam, és most Vietnámban nem volt kérdés, hogy a vietnámi forgalomban Veletek tekerek 😊

Végtelen türelemmel és nyugalommal kezeltetek minket és a felmerülő helyzeteket. Profi csapat vagytok!

Milyen kép alakult ki benned Vietnámról és a helyi emberekről?

Nagyon izgalmas volt, nagyon kedvesek a vietnámiak, és iszonyú jókat ettünk, sőt főztünk is.

Mi volt Számodra a legmeglepőbb, legszokatlanabb dolog, amivel kint találkoztál?

Lady Buddháról én nem tudtam, de Da Nang-ban (egy vietnámi város) "találkoztam" vele - addig mentem, míg nem tudtam hazavinni egy szobrot.

Tapasztaltál, tanultál bármi olyat az ottlét alatt, amit aztán haza is tudtál vinni Magaddal? Akár egy minta, egy érzés, egy szokás, egy gondolat, bármi.

Le kell lassulni - jó értelemben - és nem kell mindig hajtani a következő programot, mert akkor nem a jelenben vagy. Nekem ezzel van a legnagyobb megküzdésem, hogy ne jövőre gondoljak, hanem hogy megéljem a jelent teljes valójában. Ott ez sokszor szóba került, és igen…hatással volt rám, egyébként szerintem türelmesebb ember lettem. 😊

Melyik program volt Rád a legnagyobb hatással? Miért?

Huha, nehéz kérdés, de próbálom összefoglalni:

• Hoi An-ban hajózás a folyón és a kívánság lámpások vízre engedése (megvan videón, ahol egyik útitársammal Ágival arról beszélünk, hogy : "hallod elhiszed, hogy mi most itt vagyunk…? " Ági azóta a barátom lett. 😊

• Lemon Basil főző iskola és kertészet

• My Son templomai

• Da Nang tengerpart, Márványhegy csodálatos volt

• Golden bridge, de szerintem alig hagytam ki valamit a programok közül, szóval MIND a kedvencem volt 😊

Van még bármi, amit szeretnél megosztani akár velünk, akár az olvasókkal?

2025-ben is veletek szeretnék utazni, méghozzá Balira, ahová nagyon vágyom visszatérni, mert szívem csücske, és Veletek együtt még több mindent fogok megtudni róla és sok vidám programunk lesz, még nem jártam Ubudban. (Remélem, oda fogunk menni).

Fogunk, és sok szeretettel látunk. ❤️

Balin visszakaptam saját magam.

Ez az interjú a 2023-as, Tölgyessy Zsófival közös Bali ÁLOMTÁBOR-unk egyik résztvevőjével, az InhaleExhale masszázs stúdió alapítójával készült. Egy csupaszív és vibráló energiákkal teli NŐ-vel, akinek minden érintése gyógyít. Mi a legnagyobb szeretettel ajánljuk őt és a gyönyörűséges szalonját, ha szeretnéd egy meghitt helyen töltőre tenni Magadat. Bogi ráadásul ajándékkal készült nekünk, amit a cikk végén osztottunk meg.

Büszkék vagyunk Rád, Bogi. ❤️

Ha visszagondolsz, mi az a 3 szó, ami azt írja le, ahogy Bali előtti időszakban érezted magad?

Igazából 3 szóban ezt el sem tudnám mondani.

Életem eddigi legnehezebb időszakában voltam akkor, amikor rátok találtam. Lehet ez klisének hangozhat, de tényleg így volt. A legnagyobb magasságokat és mélységeket éltem meg az utazást megelőző másfél évben. Kétszer fordult fel az életem teljesen, háromszor költöztem. Igazi hullámvasút volt minden szempontból, de végül egyedül maradtam. Szomorú voltam és magányos. Tele fájdalommal, reményvesztettséggel és bűntudattal. Még magamnak sem voltam ott.

Azt már tudtam, hogy lépnem kell, de sem erőm, sem bátorságom, sem lélekjelenlétem nem volt hozzá.

Aztán egy délután a semmiből szembe jöttetek velem. Ti és Bali.

Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor megláttam először a Divine Souls’ Mission hirdetését, hogy az ÁLOMTÁBOR utolsó helye még vár valakire. Mindig is álmom volt eljutni Balira, így tudtam, hogy rám várt.

Akkor ott, egy rosé fröccs mellett, a teraszon eldöntöttem, megyek veletek Balira. A lehető legjobbkor.

Mit vártál az istenek szigetétől, az utazástól? Mi volt a fő motivációd?

Indulás előtt – emlékszem - ugyanígy feltettétek ezt a kérdést, és azt a választ adtam rá, hogy semmit! Nem voltak elvárásaim, mert tudtam, hogy jó helyre megyek, jó emberekkel. Nem ismertelek titeket, de ezt valahogy az ember megérzi. Nem volt a fejemben olyan forgatókönyv, hogy itt bármi történhet, ami nekem ne lenne jó.

Annyit tudtam, mint motiváció, hogy egy ’restart’ gombot szeretnék nyomni az életemen. Újra akartam kezdeni. Akkor még nem láttam, hogy ez pontosan mit is jelent. Azt pedig, hogy hogyan, azt még kevésbé. Valójában magamat akartam visszakapni. Ez volt a célom és a fő motivációm az istenek szigetén – utólag állt össze a kép.

Idegenekkel elutazni 10.000 km-re, a világ egy távoli pontjára, ahol senkit nem ismersz. Volt benned félelem ezzel kapcsolatosan?

Nem! Sokkal jobban féltett mindenki más a családból - de ez így is volt rendjén.

Bennem viszont nem volt félelem. Ahogy már mondtam, ezt megérzi az ember, és én biztosan tudtam, hogy semmi okom nincs a félelemre. Még most is mosolygok, ha eszembe jut az az izgatott, örömteli várakozás, amit az út előtt átéltem. Újra kaptam levegőt.

Pedig nem tudtam, kik lesznek a társaim, azt sem tudtam, hogy a reptéren kik azok az arcok, akiket keresnem kell, akikkel együtt indulok életem legmeghatározóbb utazására.

Persze minden segítséget megkaptunk, és útba voltunk igazítva végig - ez óriási segítség volt, de akkor is hihetetlen érzés volt egyedül bemenni a reptérre a bőröndömmel, hogy akkor „én most utazom Balira.”

Félelem helyett sokkal inkább kíváncsiság volt bennem.

Kíváncsi voltam mindenre és mindenkire. Legfőképp saját magamra. Újra látni akartam azt az életvidám, szabad és bátor Bogit, akivel már rég találkoztam.

És ti ehhez mindent megteremtettetek nekem és nekünk.

Miben volt más az út, mint amire számítottál?

Nem számítottam semmire, csak hagytam, hogy történjen minden pont úgy, ahogy annak történnie kell.

Ennél tökéletesebb forgatókönyvet nem is tudtam volna elképzelni.

Azt végképp nem gondoltam volna, hogy annak ellenére, hogy egyedül indulok el, nem tudva hova és kikkel, haza már úgy jövök, hogy egy család részese vagyok. Egy lélekcsaládé. Tele gyönyörű lelkekkel, igazi barátokkal, támogatással, öleléssel, önzetlen szeretettel és megtartó erővel.

Számomra ez volt a legnagyobb ajándék, amit kaphattam!

Mit jelent Neked Bali? Milyen a Te Balid?

Mit jelent nekem Bali? A tiszta, elvárások nélküli csodát! Kint és bent egyaránt!

Csoda volt kint, és csoda történt bent, a lelkemben is.

Azt a pillanatot soha nem felejtem el, amikor leszálltunk a reptéren és először beleszippantottam abba a finom, édes illatba, ami körül lengi a szigetet és az első ölelésekre, amiket tőletek kaptunk. Még most is könny csordul a szemembe, ha eszembe jut. Már akkor tudtam, hogy tényleg a legjobb helyen vagyok.

Ami ezután következett, az már az Én Balim volt.

Ti hagytátok, én pedig megéltem.

Emlékszem, az első reggelen amikor először megpillantottam világosban, hogy hova is érkeztem, arra az örömteli, tiszta boldogságra, a jógára, az illatokra, a hangokra és az első meditációra, amikor elkezdtek potyogni a könnyeim a boldogságtól.

Sírtam magam miatt, sírtam, amikor más történetét hallgattam. Boldog voltam, hihetetlenül boldog. Nevettem, hagytam, hogy érezzek, tapasztaljak, lássak. Voltam egyedül, voltam társaságban, beszélgettem késő estig, sétáltam az esőben, megfáztam, motoroztam, megégetett a nap, kerestem szív alakú követ az óceán parton, találtam – és mindennek tudtam örülni.

ÚJRA ÉLTEM. Ilyen volt az én Balim.

Mit hoztál haza Magaddal a hétköznapokba?

Talán még én sem fogom fel pontosan, mennyi mindent. Lassan alakul ki bennem.

Kaptam eszközöket saját magamhoz, hogy megtanuljam hogyan kell minőségi időt tölteni, őszintén, egyedül, szeretetben és elfogadásban. Megtanultam hogyan kell kilépni a megfelelési kényszerből és senkit sem bántva tisztelni, elfogadni és szeretni saját magad. Ez egy hihetetlen nagy ajándék számomra.

És hát semmiképp sem utolsó sorban, hoztam magammal haza olyan társakat, barátokat, akikkel együtt kísérgetjük egymást ezen az úton.

Egy szóval: kincseket!

A fotók Szlávik Betti munkáját dícsérik. Köszönjük Neki.

Fél évvel az ÁLOMTÁBOR után Te megvalósítottad egy rég elfeledett álmodat. Mit tett hozzá a táborunk az álmod beteljesüléséhez?

Amikor elindultam veletek a táborba, már álmodni sem tudtam! Annyiszor álmodtam és csalódtam, hogy már álmodni sem mertem. A tábor után pedig rájöttem, hogy eddig mindig rosszul csináltam, mert egy második személytől tettem függővé a saját álmaimat. Megadva arra az esélyt, hogy rajtam kívül álló okok miatt elveszíthessem őket. Így is történt nem egyszer.

Az Istenek szigetén megtanultam, hogy az álmom az enyém! Amiért pedig elindultam Balira, azt meg is kaptam. Visszakaptam a hitemet saját magamban. Hiszen álmokat csak így lehet valóra váltani.

Valóban egy rég dédelgetett álmomat valósítottam most meg, egy olyan formában, amit talán soha még gondolni sem mertem volna.

Egy beszélgetés kellett hozzá a táborban, hogy újra lássam azt a képet, amit annyira szerettem, amit olyan rég eltemettem magamban. És most visszakaptam a lehető legcsodásabb formában - mert ez az enyém, minden apró részlete engem tükröz.

A hitem, az erőm és a bátorságom a megvalósításhoz az ÁLOMTÁBOR-ból, a szeretteimből és a DSM közösségből táplálkozik a mai napig. Hálás vagyok érte mindenkinek!

Mit jelent Számodra ez a masszázs stúdió? Mit kapnak itt a Hozzád ellátogatók?

Minden tudásom, szívem, lelkem benne van.

Bár voltak nagyon nehéz napok, döntések, átsírt éjszakák, amikor másnap azt sem tudtam merre induljak, vagy mihez kezdjek.

Visszatekintve, minden pillanata megérte. Mert megszületett az én Bali babám, ami nem csak egy masszázs stúdió. Én magam vagyok. Minden szeretetével és tökéletlenségével együtt.

Gyógytornászként a képzésem fókuszában a fizikai test és annak működése állt, de én valahogy mindig azt éreztem, hogy a gyógyuláshoz hiányzik még valami. Aztán még az egyetem alatt elkezdtem masszőrként dolgozni és ott született meg ennek a helynek a gondolata. Már akkor tudtam, hogy szeretném a masszázs élményt és a fizikai gyógyulást lélekkel is feltölteni.

Mert itt a masszázs valójában egy kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló nem csak fizikai, de lelki kapcsolódás is. Ahol a szakmai tudás mellett fontos a biztonságérzet, a kényelem, a nyugalom – mindez egy az összes érzékszervünkre ható pozitív miliőben. Hiszem, hogy ezek szükségesek a teljes ellazuláshoz és a feltöltődéshez. És ebben nem vagyok hajlandó kompromisszumot kötni.

Minden egyes élettapasztalat kellett ahhoz, hogy ez a csoda létrejöhessen. Ez vagyok én most, és velem együtt ez az InhaleExhale masszázs stúdió is!

Lessétek meg a nemrég nyílt InhaleExhale Massázs Stúdió közösségi média felületeit, támogassátok egy like-al, és bátran hívjátok fel Bogit, amennyiben gyógy- vagy kényeztető masszázsra vágytok. Ne felejtsétek, a 'DSM' kóddal november végéig 20% kedvezményben részesültök.

Insta oldal

Facebook oldal

Telefonszám: 0630/569-15-11

Cím: Budapest Felsőhatár utca 2. Budapest 1112

A káoszban való biztonságérzetet kaptam

Emlékszem, már Balin, az óceánparton való beszélgetésünket is nagyon élveztem Regivel, így nem volt bennem kérdés, hogy a tábor után Vele biztosan szeretnék interjút készíteni. Az ilyen találkozások, beszélgetések miatt mondjuk, hogy miénk Magyarország leginspirálóbb közössége. Regi egy rendkívül intuitív, őszinte, bátor NŐ, aki az áprilisi CsodaCsapatunk egyik tagja. Olvassátok szeretettel őszinte megéléseit arról, hogy mit kapott Balitól. Regi, nekünk nagyon sokat adott a jelenléted. ❤️

5-6 hete értél haza a tavaszi A NŐ – Bali táborunkból. Hogy vagy most? Tapasztalsz bármi változást az utazás előtti és utáni „állapot” között?

Jól vagyok és azt érzem csak még jobban leszek. Egyértelműen tapasztalok változást, magammal szemben sokkal türelmesebb és elfogadóbb vagyok. Az életben és a mindennapokban szembejövő kihívásokkal pedig azt érzem, hogy sokkal nyugodtabb, körültekintőbb. A Balin átélt természetközeli kapcsolódások és spirituális élmények újra megerősítették bennem a Gondviselésben való hitet és bizalmat, így sokkal inkább biztonságosabban tudom megélni a mindennapokat. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nehéz napok vagy nehéz élmények, inkább azt, hogy hagyom érezni és átélni, megélni ezeket is épp úgy, mint a szép, örömteli pillanatokat és ilyenkor általában előhívom azokat az emlékeket, érzéseket, amiket Balin tapasztaltam és amiket onnan hoztam haza. Szerinted minek tudható be ez a változás? A változást egyébként a megszokottból való kilépés erősítette fel Bennem, hiszen a megfáradt vagy éppen nem mozduló élethelyzetekben mindig tökéletes választás tud lenni, ha kilépve a komfortzónából és a megszokott közegből és élethelyzetekből lehetőségünk lesz elmenni, eltávolodni és új impulzusokat, élményeket és kapcsolódásokat befogadni. Balin megismerni és megtapasztalni az ázsiai kultúrát az emberek látásmódját, hiedelmeiket és életüket erre tökéletes helyszín volt. A Nő tematikára épülő programokon keresztül megengedni magamnak azokat a kedvességeket, odafigyelést, és persze önszeretetet, amit a rohanó hétköznapok nem tesznek lehetővé még nagyobb ajándék volt. Ezek együttesen segítenek abban, hogy jó legyen most.

A tábor előtt nem jógáztál. Milyen hatással volt, van a jógának, a meditációnak Rád? Gyakorolsz azóta is?

A jóga segített összekapcsolódni a testemmel és segített abban, hogy elkezdjem megismerni, elfogadni és valójában szeretgetni azt.

Anett kedvessége és türelme, teljes odafigyelése az órák alatt elhitette velem, hogy minden lehetséges neki és tud működni, funkcionálni és nem szabad haragban lenni vele, mert nem ellenem van, hanem ha odafigyelek rá, segítem és mozgatom akkor hálás lesz érte. Ezt a pozitív kapcsolódást nagyon őrzöm magamban, mert talán ehhez kell a legnagyobb türelem, hogy elfogadjam, hogy minden ami történt vele az elmúlt években az a lelki rosszlétem kivetülése és megfelelő időráfordítással vissza tud majd alakulni olyanná amilyen néhány évvel ezelőtt volt. Ezért voltunk már itthon is jógázni és amennyire csak tudom szeretném is minél sűrűbben beépíteni a mindennapokba. Érzem, hogy szükségem van rá!

A meditáció egyszerűen csak elcsendesített, megnyugtatott és igazi pihenést hozott. A jelenben lenni nagyon nehéz dolog, de a meditáció segített ebben. Megélni a jelen pillanatot és pihenni. Nekem ez egyértelműen a sok stressz ellensúlyozását segítette. Külön megemlítve, hogy Anett hangja és szeretete még pluszban nyugtató, feltöltő és gyógyító hatású volt. A környezeted is érzi Rajtad a változást?

Azt vettem észre, hogy többen kapcsolódnak Hozzám, nyitottabban fordulok én is a környezetemhez.

Melyik program, programok voltak Rád legnagyobb hatással? A programok közül a víztisztító ceremóniát vártam a legjobban. Mikor jelentkeztem utána néztem a vallásnak a hiedelmeknek, szokásoknak és nagyon örültem, hogy ami valójában magával a döntéssel elkezdődik - itthon hagyni a nehézségeket, gondolatokat, rossz megéléseket stb. - az egy nagyon fontos és szép rituálé keretében még inkább felerősíthető. Erre külön készültem: mi az, amitől jó lenne megtisztulni, mi az amit jó lenne befogadni, másképp keretezni ha hazaértem. Végül persze nem ott csak azokban a percekben született mindez meg, hanem az egész utazás hozzájárult ehhez a tisztuláshoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden ott is maradt, de mindig jó arra visszagondolni, hogy nem csak lelkileg, de testileg is megtisztultunk Balin.

A másik ilyen program is a vízhez köthető. Szinte ugyanazt átélve, mint a ceremónián a vízesés alatt állva iszonyat energiák szabadultak fel bennem és bennünk. A NŐI tematika egyik csúcspontja lehetett a vízesés alatt állva, ülve, pózolva megtapasztalni azt a felszabadult érzést, hogy milyenek is vagyunk valójában. Szuper volt, hogy a lányokkal együtt éltük át mindezt, hogy egymást biztattuk és teljes szeretettel tudtunk örülni egymásnak. Igazi önfeledt, szexi, sikongatós, csajos program volt.

Ezen kívül még két programot emelnék ki:

A fotózás és az arra való készület nagyon fontos eleme volt a Balin töltött időnek. Nagyon inspirált, hogy balinéz nőkre bízhattam magam és másfél órán keresztül úgy sminkeltek ahogy ők láttak engem, ahogy ők azt érezték, hogy szép lehetek és ahogy ők látták, hogy mi áll jól Nekem. Ez a folyamat és a végeredmény nagyon jó érzéssel töltött el. A fotózás jó élmény volt Zsuzsival, a kedvessége a figyelme és a biztatása, hogy ő is a szépet kereste, nagyon nyugtató volt. Az így készült fotók pedig hazatérve is adnak egy folyamatos kapcsolódást a női oldalamhoz és energiákhoz és az előhívott szépséghez, ami azért a hétköznapokban nem mindig tud megjelenni.

Ami pedig nem kimondott programelem, de Balin elengedhetetlen, az a motorozás élménye. A valódi szabadságot, a teljes bizalmat, a kontroll elengedését egyértelműen így lehet átélni. Már az első naptól kezdve motoroztam és leírhatatlan rugalmasságot kölcsönzött. A teljes káoszban való teljes biztonságérzetet kaptam a motorozás átélésével, és a valódi felszabadulást a kötöttségektől.

A tisztítóceremónia utáni megosztókörben, a 3. napon elmondtad, hogy nem érzed még azokat a változásokat, amikre számítottál, amiket az utazástól vártál. Mi hozta a fordulópontot?

A tisztító ceremónia napja testileg és lelkileg is egy nehezebb nap volt és valóban türelmetlenebbnek éreztem magam azon az estén még úgy is, hogy régen éreztem azt utazás előtt és közben, hogy ennyire biztos vagyok abban, hogy minden szuper lesz és minden úgy fog alakulni, ahogy annak lennie kell. Nem aggódtam, nem voltak félelmeim, tudtam, hogy jó döntést hoztam, hogy Bali értem lesz. Ez az ott töltött napok alatt is végig bennem maradt és a szokásosnál sokkal jobban sikerült a kontrollt is elengednem. Ellenben az az este kicsit türelmetlenné tett. Egy néhány órával korábban látott közös fotón még olyan érzéseket, gondolatokat és nehézségeket láttam meg az arcomon, amik elszomorítottak, közben volt egy nagyon mély nap és egy nagyon komoly témát előtérbe helyező meditáció is amiket így összességében soknak éreztem és nem tudtam arra fókuszálni, válaszolni, hogy miben tudtam megélni a nőiességem… de egyébként még így ezeket leírva és visszagondolva az estére se voltak bennem az egésszel kapcsolatban negatív érzések. Talán ez volt az egyik legmélyebb nap az ott töltött idő alatt és ez is jó volt úgy ahogy volt.

Na de ami kimozdított: A meditatív tánc előtt is húztunk egy kártyát ahogy ezt a Balin töltött idő alatt minden nap tettük. Ez a kártya egy táncos program előtt így szólt: Táncolj az élettel! Tégy valamit, ami megváltoztatja az energiáidat! Na és akkor emlékszem, hogy elolvastam a lapot, felnevettem és azt mondtam, hogy megint csak rajtam és a gondolataimon múlik minden. Itt a lap, itt a táncos program, itt vagyok Balin csodás környezetben emberekkel, és zsörtölődöm. És aztán csak a jó érzésekre, a felszabadításra a jó energiákra koncentrálva “táncoltam” végig a programot. Előidéztem, hogy mennyire fontos része az utazásaimnak az önfeledt tánc és előhívtam azokat az érzéseket is amiket korábban pl. Spanyolországban vagy Ibizán éreztem és tudtam, hogy ez a kártya pont ezt írja le. Úgyhogy a jó helyen és időben húzott kártya megadta az útmutatást. És ez azóta is nagyon erősen építi a gondolataimat és a hétköznapjaimat.

A NŐ volt a táborunk hívószava. Melyik volt a „legnőiesebb” napod a táborban és miért?

A legnőiesebb nap a fotózás napja volt.

Elhatároztam, hogy hívok egy robogót és rábízva magam a robogósra elindulok a kb. 1 órára lévő Sideman-be megnézni a rizsföldeket, a közelben lévő vulkánt, iszom egy jó kis hideg italt.

Elsősorban Sidemant szerettem volna látni, de nagyon éreztem, hogy erősíti bennem a női energiákat, hogy rábíztam magam egy idegen férfi motorosra. Nem én irányítottam a motort, az utat nem tudtam, de éreztem, hogy ez most így jó, hogy nem én adok, hanem engem visznek, nekem mutatták meg a legszebb helyeket és leptek meg azzal, hogy a hegyeken át vezető szerpentinen vittek vissza a hotelba, hogy legyen még lehetőségem fotózni a tájat egy-egy ponton.

Ez nagyon fontos volt a női energiák megtapasztalásához, főleg akkor, ha a munkámból kifolyólag mindig férfiakat és egész férfi csapatokat kell irányítanom, akik nem ismerhetik meg a lágyabb oldalamat.

Ezek után az iszonyat hőségben csobbantam egyet a hotel medencéjében, majd beültem a másfél órás sminkre és részt vettem a fotózáson, aminek a női oldalát, minőségét már megválaszoltam a korábbi kérdésben.

A jelentkezéskor az alábbi motivációt fogalmaztad meg.

„Olyan élményeket amik feltöltenek és megerősítenek a női mivoltomban. Olyan új helyek megismerését amik továbblendítenek a hétköznapokon és ismeretlent, újat hoznak az életembe. Olyan lehetőséget ahol újból a szépség és a pozitivitás kerül a középpontba. Lehetőséget további fejlődésre, a félelmek leküzdésére és az új megszületésére.”

Megkaptad, amire vágytál?

Megkaptam amire vágytam. ☺️

Minden élmény új lehetett, hiszen szuper kultúra, programok, emberek és környezet vett körül. És mindenképpen elindítása volt valami újnak és másnak. Egy új perspektíva és szemléletmód, amit a válaszaimban igyekeztem is visszaadni.