_edited.png)
Arra gondoltunk, itt az ideje, hogy egy kicsit személyesebbé tegyük a DSM oldalát, megtöltve azt valódi sztorikkal, miértekkel, izgalmas élményekkel, de legfőképp őszinte válaszokkal - Tőletek, Nektek.
Első interjúnkat Rékával, az októberi táborunk egyik résztvevőjével, egy hihetetlenül kedves és belevaló Csajszival készítettük.
Réka azon kevesek közé tartozik, aki nem önismereti utazásként tekintett a táborra, egyszerűen új impulzusokra és gyönyörű természeti kincsekre vágyott.
Lássuk, hogy fogalmazta meg nekünk a motivációját 2019. május 10-én, amikor jelentkezett a Divine Souls' Mission első Inspirációs Táborába:
"Mindig mindent látni szeretnék:) Nem jártam még a világ másik felén. Akkor érzem, hogy JÓL vagyok, ha a természetben lehetek, új dolgokat láthatok. A természet mindig lenyűgöz, és Bali képekről ítélve ebben bővelkedik. Szerencsés vagyok, hogy eljuthatok egy ilyen helyre:)"
Most pedig olvassátok sok-sok szeretettel, hogy nyilatkozik bő fél évvel később.
Hogy néz ki egy átlagos napod? Milyen kihívásokkal kell megbírkóznod a hétköznapok során?
A hétköznapok feszített tempóban telnek. Sokszor annyi a munka, hogy jobb, ha minél hamarabb érkezek és sokszor még így sem érem utol magam. Mindig kettősséget érzek, mert elveszi a munka az időt, viszont olyan biztonságot nyújt, amelyet a szeretteimmel megoszthatok. A legnagyobb kihívas jelenleg az idő beosztása, és hogy gyakran vagyok fáradt, túlhajszolt.
Mik voltak azok a félelmek, visszatartó erők, amik miatt hezitáltál, hogy velünk tarts-e Balira?
Részemről nem voltak ellenérvek. Amint megtudtam, hogy szervezitek ezt az utazást, csak azokat az érveket soroltam fel magamban, amiért menni szerettem volna - azokból pedig akadt bőven. Félelem csakis a hosszú repülőút miatt volt bennem, korábban nem jártam még ilyen távol Magyarországtól.
Réka, szívből örülünk, hogy tagja vagy az első Csoda Csapatunknak. Mesélj kérlek arról, mi vonzott az Inspirációs Táborunkban a leginkább, ami miatt azt érezted, hogy pontosan erre van szükséged?
Köszönöm, hogy tagja lehettem:)
A jelentkezésnek összetett okai voltak, a kíváncsiság, a távolság, a természet, Indonézia, az Indiai-óceán, a vízesesek. Amellett, hogy mennyi csodás helyen jártunk, és sokszor olyan fáradtak voltunk, hogy este csak lehajtottuk a fejünket a párnára és már aludtunk is, arra is volt lehetőségünk, hogy magunkban egy kicsit gondolkozzunk, vagy éppen egymással megbeszéljük az élet nagy dolgait.
Kb. 3 hete utaztál haza Baliról, ahol 10 intenzív, élménydús napot töltöttünk el együtt, 12-en. Mit hoztál haza Magaddal? Milyen hatással van ez az élmény a mindennapjaidra? Tart még a Bali boldogság?
Próbálok nem rohanni, és ha ma nem tudok mindent megoldani, nem baj, ha holnapra marad. Jobban odafigyelek arra, hogy türelmesebb legyek másokkal és magammal szemben is. Újra sokat mosolyogok.
Ki tudsz emelni 2-3 momentumot a 10 napból, ami abszolút felülmúlta a várakozásaidat és azóta is óriási szeretettel gondolsz rá?
Nehéz kiemelni 2-3 momentumot, mert az elejétől a végéig rengeteg élményben volt részünk, és egyik izgalmasabb volt mint a másik. Amit először szoktam mesélni, az a vulkán túra. Fizikailag igazán megeröltető volt, és csak az járt a fejünkben Ivettel és Titával, hogy időben felérjünk, hogy elkapjuk a napfelkeltét. Ez sikerült és csodaszép volt odafent. A robogózás azért volt nagyon különleges, mert ott tényleg azt éreztem, hogy nem egy turista vagyok, hanem teljesen szabadon oda megyünk és azt csinálunk, amit csak akarunk.
Balin a napfelkelte és a naplemente mindig olyan, mintha rajzolták volna.
Kinek szól ez a tábor? Kit küldenél el a tavaszi folytatásra?
A tábor mindenkinek szól, korra, nemre való tekintet nélkül. Bárkinek, aki pihenni szeretne és élményeket gyűjteni. Látni egy olyan helyet, belepillantani egy olyan társadalomba, amely távoli a mienktől - érdemes lenne ezt mindenkinek megtapasztalnia.
Sokkal többről szól, mint egy átlagos nyaralás!!!
