"10 éve nem bringáztam, de nem volt kérdés, hogy Vietnámban Veletek tekerek."

Erika egy rendkívül bátor, pörgős, tervezős nőci, akinek mégis sikerült lelassulnia az otthonától 9.000 km-re, egy tengerparti kisvárosban, a pálmafák és a színes lampionok ölelésében. Az külön öröm számunkra, hogy nem csak türelmesebb emberként, de egy baráttal a szívében tért haza a mesés Vietnámból. Olvassátok szeretettel sorait.

Mi az a 3 szó, ami először eszedbe jut, ha a tavaszi, vietnámi táborunkra, a közösen átélt élményekre gondolsz így 5 hónap távlatából?

Vidámság, rugalmasság, élmények

Instagramon találtál ránk, vagyis social média kommunikáció alapján hoztad meg a döntésedet, hogy velünk tartasz Vietnámba. Miből érzeted azt, hogy ránk bízhatod Magad? És miért döntöttél úgy, hogy közösségi utazás keretén belül fedezed fel Vietnámot?

Ilyenkor nagyon alaposan választok, átnéztem az oldalaitokat. Nekem az is fontos szempont, hogy szimpatikusak és hitelesek legyenek a szervezők. Nagyon kedvesen kommunikáltok, amikor elkezdtem követni az oldalt, még jóval Vietnám előtt, már üzentetek is nekem, és kedvesen elbeszélgettünk, ez az emlék megmaradt bennem, és amikor újra utazásra készültem egyből eszembe jutottatok 😊

Nagyon szeretek utazni, de sajnos a barátaim bizonyos okok miatt nem tudnak velem jönni, ezért szívesen utazom csoporttal. Az ember lépjen ki abból bizonyos komfortzónájából, és ismerjen meg új embereket.

Tudjuk, hogy nagyon stresszesek, pörgősek a hétköznapjaid többek között a munkádból adódóan. A jelentkezéskor megosztottad velünk, hogy az utazástól kikapcsolódást és megújulást vársz. Megkaptad ezeket? Ha igen, akkor mi támogatta ezt leginkább a 12 nap alatt?

Maximálisan megkaptam, de tettem is érte 😊. Átirányítottam a telefonomat, direkt nem vettem e-SIM-et, hogy véletlenül se nézzem napközben a telefonomat, csak akkor vettem kézbe, amikor fotóztam és videóztam - mindenkinek csak ezt tudom javasolni.

Nagyon szerettem, hogy semmi sem volt kötelező, ha akartam mentem, ha akartam, más programot választottam.

Végtelen türelemmel és nyugalommal kezeltetek minket és a felmerülő helyzeteket. Profi csapat vagytok!

Milyen kép alakult ki benned Vietnámról és a helyi emberekről?

Nagyon izgalmas volt, nagyon kedvesek a vietnámiak, és iszonyú jókat ettünk, sőt főztünk is.

Mi volt Számodra a legmeglepőbb, legszokatlanabb dolog, amivel kint találkoztál?

Lady Buddháról én nem tudtam, de Da Nang-ban (egy vietnámi város) "találkoztam" vele - addig mentem, míg nem tudtam hazavinni egy szobrot.

Tapasztaltál, tanultál bármi olyat az ottlét alatt, amit aztán haza is tudtál vinni Magaddal? Akár egy minta, egy érzés, egy szokás, egy gondolat, bármi.

Le kell lassulni - jó értelemben - és nem kell mindig hajtani a következő programot, mert akkor nem a jelenben vagy. Nekem ezzel van a legnagyobb megküzdésem, hogy ne jövőre gondoljak, hanem hogy megéljem a jelent teljes valójában. Ott ez sokszor szóba került, és igen…hatással volt rám, egyébként szerintem türelmesebb ember lettem. 😊

Melyik program volt Rád a legnagyobb hatással? Miért?

Huha, nehéz kérdés, de próbálom összefoglalni:

• Hoi An-ban hajózás a folyón és a kívánság lámpások vízre engedése (megvan videón, ahol egyik útitársammal Ágival arról beszélünk, hogy : "hallod elhiszed, hogy mi most itt vagyunk…? " Ági azóta a barátom lett. 😊

• Lemon Basil főző iskola és kertészet

• My Son templomai

• Da Nang tengerpart, Márványhegy csodálatos volt

• Golden bridge, de szerintem alig hagytam ki valamit a programok közül, szóval MIND a kedvencem volt 😊

Van még bármi, amit szeretnél megosztani akár velünk, akár az olvasókkal?

2025-ben is veletek szeretnék utazni, méghozzá Balira, ahová nagyon vágyom visszatérni, mert szívem csücske, és Veletek együtt még több mindent fogok megtudni róla és sok vidám programunk lesz, még nem jártam Ubudban. (Remélem, oda fogunk menni).

Fogunk, és sok szeretettel látunk. ❤️